Új blogcikk

Bevásárló közösség? Kosár közösség? Mi ez, miben más és miért jó ez nekem?

A bevásárló közösségeknek régre visszanyúló hagyományai vannak, de mai formájában nem olyan régen találkozhattunk vele, és csak az elmúlt pár évben kezdtek gombamód szaporodni.

De vajon miért?

Érdemes előbb azt tisztázni, hogy milyen céllal alakultak az első hazai kosár közösségek.
Sőt, tisztázzuk legelőször azt, hogy ezek a kifejezések mind szinonimák. Bevásárló közösség, kosár közösség, kenyér közösség, szatyor közösség, batyu közösség…
Mind ugyan azt a mozgalmat jelentik, és csak egészen kis mértékben térnek, térhetnek el egymástól.

A fenti közösségek létrejöttének okai között mindenképpen szerepelnek az alábbiak:

- A helyiek számára biztosítani a tiszta, hazai élelmiszert.

- A környékbeli termelők, kézművesek, vállalkozók számára létrehozni egy vásárlói közösséget.

- A helyi lakosok és a helyi termelők közötti közvetlen kapcsolat biztosítása.

- A helyi gazdaság élénkítése azáltal, hogy a pénz helyben marad.

- Ezzel akár munkahelyek teremtése.

- Biztonság mind a termelőnek, mind a vásárlónak.

- A környezeti terhek csökkentése, környezetvédelem.

- Az önkéntességgel, adományozással, segítő programokkal egy másfajta szemlélet behozása a közösségbe.

- És nem utolsósorban a közösségépítés.

Hogy a modern bevásárló közösségek közül hol alakult az első, nem tudnám megmondani, az biztos, hogy a Nyíregyházi kosár az elsők között lehetett, ami nem csak a mai napig működik, hanem céljai is mind a szemléletváltást célozták meg.

Azért is említem pont őket, mert az azóta megalakult közösségek mind nagyon hasonló célokat tűztek ki, melyek között leginkább az a különbség, hogy a célokat milyen sorrendben állították fel.
 

Jelen világunkban, amikor a stabilitás és a biztonság már nem ugyan azt jelenti, mint akár csak pár 10 évvel ezelőtt, amikor bármikor jöhet egy krízis, egy hiány, egy nem várt esemény, háború vagy egy vírus…
Amikor a biztosnak hitt dolgok is fenekestől fordulnak fel, akkor szükségünk van olyan forrásokra, amikre a bizonytalan helyzetekben is lehet számítani.
A nagyüzemi termelők, élelmiszer gyártók függnek a világ eseményeitől, a kistermelők, helyigazdák viszont sok szempontból kevésbé. A tavaly megfogott magból idén kihajt a növény, abból pedig frissen vagy feldolgozva élelmiszer lesz.
 

Így a városi ember számára, aki nem termel élelmiszert vagy csak igen keveset, a kistermelőkkel való közvetlen kontakt „békeidőben” egy tudatosabb, egészségesebb választás, krízisben viszont a túlélést jelenti.

A termelő számára a vásárlóval való kapcsolat szintén biztonságot ad, hiszen tudhatja, hogy amit megtermel, azt el is fogja tudni adni, így ő nincs kiszolgáltatva a nagybani felvásárlás felháborítóan alacsony, a multik által a leveli kétéltű formás popója alá nyomott felvásárlási áraknak.

Mivel így a pénz helyben forog, nem viszik messzire, országhatáron messze túlra a nagy multi cégek, a helyi kereskedelem beindulása helyben javítja a gazdaságot a pénz nagy része helyben visszaforog. Sok esetben munkahelyteremtő is, hiszen vállalkozások születhetnek, a gazdák a megnövekedett forgalmuk hatására segítőket alkalmazhatnak.

Számomra nagyon fontos az egészséges életmódban és a környezetvédelemben, környezettudatosságban való szerepük is ezeknek a termelői közösségeknek. Biztos sokan csak legyintenek erre, de hosszú távon elképesztő szerepe van a tudatos választásnak a táplálkozásban a lakosság életminőségére, egészségére, várható élettartamára és aktivitására. Nem kérdés, hogy egy egészségesebb és aktívabb társadalom mennyi előnnyel jár. Ott, ahol az idősek nem gyógyszerre és kórházi kezelésekre költik kevéske pénzüket, hanem aktívan részt vesznek a közösség életében, akár a termelésben, akár a háttérben segítőként, valamint ők maguk is motorjai a helyi gazdaságnak szokásaikkal, fogyasztásukkal. Ehhez a vízióhoz elengedhetetlen, hogy időben válasszunk tudatosan, és tegyük le a voksunkat az egészségesebb, tisztább termelői termékek mellett.

Természetesen a környezet védelme, a bolygó jövője is lehet cél, és sok közösségben ezek a célok szerepelnek az első helyeken. Az ellátási lánc lerövidítése csökkenti a környezeti terhet, nem utolsósorban a termék árára is pozitív hatással van, ha nem megy át annyi kézen és sok ezer kilométeren. A környezet védelme érdekében helyben többet is tehetünk. A helyi termelő tudja csökkenteni a csomagolás mennyiségét, hiszen a közvetlen átadás a legtöbb esetben nem igényli a fokozott védelmet. A termelők, kisvállalkozók a környékről érkeznek, így a szállítás sem okoz nagyobb terhet a környezetnek. A vásárló tudatos választásával, előre tervezéssel csökkentheti a felesleg és az élelmiszer hulladék mennyiségét, a megfelelő, sokszor újra használható, természetes anyagú szállító eszközök használatával tovább csökkentheti a hulladék mennyiségét.

A bevásárló közösségek körül kialakul egy erős összetartó kör, amely valódi közösségekként képes működni. A kosarakat üzemeltetők önkéntesek, önkéntes munkájukkal eleve szemléletet változást indítanak el a környezetükben, szem elé emelve az önkéntességet, a rászorulóknak nyújtott megfelelő támogatást. A kosár önkéntes közössége által szervezett programok szintén a helyieket építik, edukálják, tovább emelve a közösséget. Az önzetlen jelenlét és támogatás, a közös érdeklődés, az együtt megélt események mindennél erősebb köteléket alakítanak ki a közösségben, amelynek tagjai lehetnek az üzemeltető önkéntesek, a támogató önkéntesek, a vásárlók és természetesen a termelők, vállalkozók is.

Az ezen az elven működő bevásárló közösségek olyanok a gazdaságban, mint a fecske. Egy még nem csinál nyarat, de ha már páran működnek, kialakítva a rendszert, utat törnek a többieknek. Egy bizonyos ponton túl pedig megkerülhetetlen hatással lesznek, hiszen amint többen vásárolják a hazai termékeket, erőt és megbecsülést kapnak a hazai termelők és termékeik.
Utópisztikus lenne azt gondolni, hogy a multi cégek olcsó, nagyüzemi termékeit ki tudják golyózni a kistermelők ezekkel a szerveződésekkel, de a már működő kosár közösségek példái azt mutatják, hogy komoly rész tudunk visszaszerezni, ennek pedig az előnyeit nem kell újra ecsetelni.

Belülről látva a rendszert és a terveket azt mondom, hatalmas változás előtt állunk és ennek Te ugyan úgy részese leszel!
Menjünk hát együtt tovább, és tegyünk aktívan a számunkra csak előnnyel járó változásért!

Legyen egy megkésett újévi fogadalmad, hogy hónapról hónapra több alapanyagot vásárolsz kistermelőktől és helyi kisvállalkozóktól!

Legyél a gazdaság és a közösséged fenntartó motorja!

Találkozzunk péntekenként az átvevő napunkon Dunakeszin a Több, mint kosárban, most már azzal a szándékkal is, hogy együtt legyünk úttörői egy most kialakuló, emberközelibb világnak!

Sz. Zsuzsi